A Román Bankok Egyesülete megrendelésére készült felmérésben arra is rákérdeztek, hogy a válaszadó mihez kezdene, ha váratlanul egy jelentősebb pénzösszeghez jutna. Mint kiderült, a romániaiak 28 százaléka saját vagy családtagjainak képzésébe fektetne, 23 százalék bankba tenné a pénzét, 16 százalék inkább vállalkozást indítana, 10 százalék valutát vásárolna, és mindösszesen csak 9 százalék döntene úgy, hogy otthon őrizgeti a pénzt. A fennmaradó százalékot képviselők értelemszerűen egyéb célokra használnák fel az összeget.
Kiderült ezen felül az is, hogy az emberek 78 százaléka még mindig szívesebben tárgyal közvetlenül a banki alkalmazottakkal, ha bankbetétekről van szó. Az online ügyintézésben a válaszadóknak mindössze 18 százaléka bízik meg, 1 százalékot azonban teljesen hidegen hagy az egyeztetés formai kerete. S ha már pénzlekötés, a tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy noha mindazok száma, akik takarékoskodni tudtak ebben a nehéz időszakban, csökkent, a bankbetétek száma összességében véve mégis mintegy 15 százalékkal megugrott, hiszen a lakosság és a gazdasági szektor is "biztonsági övként" tekint a pénzintézetekre, melyek krízis esetén is megóvják a bent tárolt összegeket.
2020 novemberében egyébként megközelítőleg 410 milliárd lejt tartott lekötve a lakosság és a cégek sokasága. A megtakarítások két harmadát lejben pihentették, a fennmaradó részt pedig külföldi valutákban, viszont a lekötések futamideje általában rövid lejáratú, többnyire egy évnél is kevesebb – írja a Financial Intelligence.
A decemberben végzett felmérésben részt vevők közül 16 százaléknak van személyi kölcsöne, 11 százalékuk vállát lakáshitel is nyomja, viszont 14 százalékuknak van bankbetétje, és ugyanennyi a megtakarítási számlával rendelkezők aránya is. A megkérdezettek 79 százaléka pedig rendszeresen igénybe veszi a banki szolgáltatásokat, egyebek mellett a fizetésüket is bankszámlára folyósítják nekik.